Szerelem, rózsaszín köd, férfi, nő s házasság. Megházasodás meg házasodás. Mit jelent a ház a házasfeleknek? A magyar nyelv szépsége: összepárosodás, házbirtokossá válás egyszóval. Egy időben s ugyanúgy?
Nagy lakodalmat csaptak s boldogan élnek, míg meg nem halnak. Mit rejt ez a boldogság? Mi hogy boldogulunk? S hol? Megnevezésétől fogva válik házunk a házasságunk (kapcsolatunk) jelképévé? Szétválasztható a ház a házastól? A tér a lakójától? S ki mit csinál benne? Ki hordja az ágakat, ki költi a tojásokat? S kinek mire jó?
Az otthon a Nőnek érzelmi fogalom. Jelentheti a család, társas kapcsolatok megélését, menedéket, biztonságos közeget. De lehet akár önmaga jelképe, nőiességének megélése. Érzelmek térbe öntve.
Az otthon a Férfinak fizikai hely, státus, presztízs, kommunikációs eszköz, birtoklás. Tárgyak, tükrök, eszközök a térben.
A lakáson belüli helyiségek is feloszthatók közös, dominánsan női vagy férfi territóriumokra.
A nők kötődnek az otthon közösségi helyeihez (konyha, étkező, nappali), a férfiaknál jobban ragaszkodnak otthonukhoz. Érdekes a házimunkához való viszonyuk: hatalom, pozíció, személyes ellenőrzés érzését nyújthatja. A nő belülről rendez (lak berendez).
Többnyire a férfiaknak jut külön dolgozószoba a lakásban, de vitathatatlanul övék a garázs vagy szerszámtartó fészer is. A férfi kívülről dekorál (kertet, udvart rendez). Övé a nyilvános szféra. A szomszédokkal épített viszony, munka és közéleti rész.
Érdekes még a rend és rendetlenséghez való viszonyulásunk: a nőt esztétikailag zavarja a rendetlenség, úgy éli meg, hogy nincs kontrollja a dolgok fölött.
A férfit idegesíti a terek átláthatatlansága, nem szeret, és nem tud keresgélni.
Bowlby és munkatársai szerint az „otthoncsinálás” és a „férfinak/nőnek lenni” lényegében ugyanaz. Ezt könnyen megértjük, ha elfogadjuk, hogy otthonunk a belső világunk külső megjelenítője. A személyiség összképe látható, ill. olvasható ki otthonunkból, mert mi magunk választjuk ki tudatosan vagy öntudatlanul az életterünket, s mindent, ami benne található. Beleéljük magunkat és benne élünk…
NAGYON TETSZIK EZ A BEJEGYZÉS!!!
VálaszTörlésNálunk is igy van ,hogy a férjemé az udvar és az enyém a lakás belső felének rendben tartása.
NAGYON TETSZENEK AZ ILLUSZTRÁCIÓK!!!
Ez nagyon tetszett!!! Az előző bejegyzéseket is elolvasom majd, sok érdekes és igaz dolgot megtudok majd az oldaladról. :-)
VálaszTörléshaaaaaaaaat ez mind szep de a "blokkra "nem igazan erwenyes..plane ami a kiskertek gondozasat ileti..hacsak a voltszekus blokk felelosre nem ........
VálaszTörlésKedves Névtelen!
VálaszTörlésÉrdekes a felvetett kérdésed. A „blokk” és a „blokkos élet” környezetpszichológiailag is nagyon izgalmas terület. Bizonyítottan nem az a lehető legoptimálisabb, legegészségesebb és legtermészetesebb élettér. Nem az a hely, amely hiánytalanul kielégíti a lakók természetes szükségleteit. Valóban hiányzik a tömbház lakáshoz tartozó személyes és kontrollálható külső tér, ahol a férfi kiélhetné a tágabb, őt reprezentáló környezet alakításának vágyát, megmutathatná státuszát, férfiasságát.
De ennek az igénye torzulásokban visszaköszön. Ezt bizonyítja, amikor a „blokkos pasasok”:
-közmunkával s az esetleg „volt szekus blokkfelelőssel” a pár négyzetméteres kis zöldövezetet gondozzák;
-autót mosnak egy vödörből a tömbház előtt;
-söröznek, kártyáznak a kispadon;
-meszelgetik a környéken a fák tövét;
-összeülnek a garázsban autót szerelni, javítani vagy flekkenezni;
-szemét-lehordás közben eltársalognak a szomszéddal (menyen-e a bicikli stb.);
-vagy épp a parkoló-helyek fölött veszekednek egymással.